2023. január 25. Szülővárosomban tartottam meg az első vidéki könyvbemutatómat, mely valójában egy kellemes kávézás volt, meghitt, baráti körben, vidám beszélgetéssel egybekötve. Mindenkinek élmény volt az együtt töltött idő. Sosem gondoltam volna, hogy erről az első alkalomról már újságcikk is készül, és feltűnik a helyi hírlapban, de mégis megtörtént. Ezúton is köszönöm az újságíró – Csongrády Béla figyelmességét. A bemutatóról készült, vármegyei hírportálon is megjelenő cikket az alábbi linken olvashatjátok, de egy pár részletet alább is olvashattok:
A Budapesten élő szerző első könyvének második bemutatóját úgymond itthon – jelesül a városközponti KultPont Kávéházban – tartotta. Kiderült, hogy az érettségi után végleg elkerült Salgótarjánból, de a kapcsolatot soha nem szakította meg, s mind a mai napig táplálkozik az itteni gyökerekből, bányász édesapja bátorságából, céltudatosságából, vitalitásából. Mindennek nem kis szerepe volt abban, hogy realizálta a benne évekig érlelődött elhatározást, és két hét alatt a szigligeti alkotóház – amelynek falai között úgymond nagy írók zseniális művei születtek – atmoszférájában megírta első könyvét. A célja az volt, hogy kinek-kinek önismeretét erősítendő a nyilvánosság elé tárja a nehézségektől, küzdelmektől sem mentes, két egészségügyi szakintézmény katedráin egyetemet végzett pedagógusként eltöltött harmincöt év általa fontosnak tartott néhány tanulságát, élén a prevencióval. Mondandója, illetve a történetekben szereplő valós személyek megjelenítéséhez – mint a könyv címe is jelzi – egy francia kártyajátékban talált adekvát formát.
https://www.nool.hu/helyi-kultura/2023/01/egy-kartyajatek-szimbolikajat-hasznalta-konyve-megirasahoz
Pár nappal a megjelenés után személyesen is kézbe vehettem az újságot mely életemben először, ,rólam szólt. Felemelő érzés volt olvasni azokat a sorokat, melyek a könyvemről és életem egy részéről szóltak.
